Csak röviden, tömören, lényegretörően, amilyen maga az eset is volt:)
- Szóval, úgy féltíz magasságában becsobbantunk egy nagykád finom meleg vízbe, aholis a bébi rögvest lecsapott a játékaira, én pedig folytattam egy Müller Pétert (merthogy mostanában rászoktam a kádban való olvasásra, kellemest a hasznossal alapon:))
- Az első félóra eseménytelensége után, kicsifiam egyszercsak odajön hozzám, a vállamba kapaszkodik, elkezd vigyorogni, pukizik néhányat, majd leül a vízbe és folytatja a játékot (én meg olvasok tovább miután abbahagytam a rötyögést:))
- Néhány perc múlva, a jelenet ismétlődik (ekkor már kezdenek rosszérzéseim támadni) csak most nem ül vissza a vízbe (mert ugyan milyen lenne már a vízbe kakálni, ahol utána még játszani szeretne)
- helyette kimászik a sarokülőkére, és felém fordítva a fenekét, ismét nevetni kezd (na itt egyre erősödő félelmem közepette még bevillan Cucka macis fürdésről szóló posztja:)) ezután pedig premier plánban megérkezik a barnamedve...
-Apáért kiáltok, hogy mostazonnal jöjjön és segítsen:) Kapok is egy darabka papír amivel felmarkolom és átadom:) De ezzel még nincs vége a történetnek, mert néhány perc múlva ismétlődik a dolog egy nagyobb adag formájában... Csakmost egyedül küzdök meg a feladattal, amit nehezít, hogy míg keresem a megfelelő alkalmatosságot amivel eltávolíthatom a termést, kicsifiam visszajön a vízbe, majd belemarkol egy nagyot az előtte lévő cuccba, elkezdi vizsgálgatni, és végül úgy dönt megúsztatja mégis a vízben... Én eközben rábukkanok a vízi játékká avanzsált egykori aventes tejgyűjtő kagylóra, és igyekszem az egyre szétmáló, vízaljára lesüllyedő darabokat minélgyorsabban a wécébe száműzni:)) Hamar rájövök hogy lehetetlen (miután már mindenhová elúsztak) így dugó ki, víz leenged, fürdés befejezve....
És itt véget is ért a sztori ami tulajdonképp már tegnapelőtt történt:) Megírtam akkor, de úgydöntöttem mégse kerül fel... Ámde ma ismételt a kis kakagyáros, pontúgy ahogyan 2 napja is:) Csak most miután végzett és lemászott, azonnyomban belemártotta gondosan az egyik játékát:)) Nos azt hiszem be kell szereznem valami kis mezei bilit, mert ha így megy tovább, szükség lesz rá az esti fürdések folyamán:)))
)
hát, erre nincsenek szavaim... most sírjak vagy nevessek? inkább nevetek, sírni ráérek akkor, ha én leszek a helyedben:D
Jót nevettem :)Nálunk csak puki van a kádba, kaka még szerencsére nem fordult elő a 20 hónap alatt,de még bármi megtörténhet :)
Háááááát, ez előfordulhat bármikor. Velünk is volt már ilyen, gondolom a meleg víz segít nekik, mikor amúgy nehezebb lenne. Pusz
Csatlakozom...sírjak vagy nevessek? de inkább fogom a hasam a nevetéstől...mintha nekem is lett volna hasonló storym amikor pici voltam..whehehe
Más: köszi a mail Csilli vmi gebasz lehet mert pont azt csináltam amit írtál és nem reagál a cucc csak a szürke háttér feér lesz.nem értem :O(
Hát erre nincsenek szavak!!! Hihetetlen pasid van!!!!!!!!
Nos azt hiszem ezen már csak kínjából is röhög az ember:)))
Hát ez a sztori nem semmi! Bocs, de olyan jót mulattam rajta! Vicces kis Malac!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Pici fiam Milán 2009. január 18-án született, mindennapjainkba kukucskálhat bele mindenki, aki ide látogat!
"Gyermeket akarni igen nagy elhatározás. Ilyenkor dönt úgy az ember, hogy élete végéig a testén kívül dobogjon a szíve"
(Elizabeth Stone)
